Foreign Policy: A háború befejezése nagyobb válságot okozhat Oroszországban, mint a háború folytatása

2025. április 05. 20:43

A neves külpoltikai lap elemzése szerint Putyin nem engedheti meg magának, hogy véget vessen az általa indított háborúnak.

2025. április 05. 20:43
null

Nemrég Donald Trump frusztrációját fejezte ki amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök húzza az időt az ukrajnai tűzszünet ügyében. Miért nem hajlandó Putyin támogatni semmiféle tűzszünetet? A Foreign Policy oldalán részletes elemzés jelent meg arról, hogy mi lehet az oka annak, hogy Putyin láthatóan nem akarja befejezni a háborút. 

Ian Garner elemző arról ír:

A háború befejezése nem tűnik ésszerűtlennek a kimerült Oroszország számára, de az ország hosszú távú militarizálása gyors ütemben folytatódik.

 A cikk felveti annak a lehetőségét, hogy Putyin esetleg engedményekben bízik, hiszen az amerikai elnök meglehetősen barátságos hangnemet üt meg. 

„Putyin, aki mindenekelőtt saját biztonságát szeretné megőrizni, úgy ítélheti meg, hogy a háború befejezésének kockázatai nagyobbak, mint a háború folytatásának kockázatai. (...) 

Az ellenségeskedések gyors beszüntetése egyértelmű gazdasági és társadalmi veszélyekkel jár. Ha kihúzzák a szőnyeget a konfliktus alól – és véget vetnek a háború által kiváltott hatalmas kiadási ösztönzőknek -, az a társadalmi stabilitásnak is véget vethet, amelyre Putyin 25 éves uralmát építette” 

– írja az elemző. 

A béke gazdasági következményei

A szerző szerint az orosz gazdaságot jelenleg katonai befektetések tartják életben, így a hirtelen béke válságot hozhat. A szerző rámutat egy érdekes és keveset elemzett részletre: a katonai fizetések felledítettek vidéki, lemaradozott területeket.

 „A fogyasztási kiadások fellendülnek, különösen Moszkvától távol, a gazdaságilag hátrányos helyzetű tartományokban, ahonnan a Kreml a legtöbb katonát toborozza. E fellendülés nagy része annak köszönhető, hogy az orosz GDP 1,5 százalékát az állam jelenleg a katonai behívásért és szolgálatért járó egyre kirívóbb juttatásokra költi” – írja Garner és hozzáteszi: egyes régiókban az átlag éves fizetés négyszeresét kapják meg a fronton harcolók. 

„Az ukrajnai hatalmas frontvonal ellátásához elegendő hadianyag és lőszer előállításának kihívásai ellenére a gazdaság a mai formájában nem létezhet valamilyen háború nélkül – vagy inkább: egy hatalmas és növekvő, állandóan háborúra kész hadsereg nélkül”

 – írja a szerző. 

Társadalmi felbolydulás

Egy másik fontos szempont, hogy a társadalom széles rétegei számára a háború egyfajta társadalmi és kulturális ösztönzőként is működik. „A szerződéses katonák számára, akik aránytalanul szegényebb régiókból és kevésbé képzett háttérrel rendelkeznek, az ukrajnai háborúhoz való csatlakozás a felemelkedés lehetőségét jelenti” – írja Garner. 

A szerző arról számol be, hogy Oroszország távoli régióiban ez a társadalmi átalakulás fizikailag is megmutatkozik az egykor elhagyatott vidéki városok és falvak változó utcáin, amelyeken edzőtermek, üzletek és kávézók bukkantak fel. A gazdag veteránok – azok, akik túlélték a frontot és sikerült befejezniük a szolgálatot – és családjaik pénzzel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy olyan életmódot folytassanak, amely a háború előtt csak Moszkvában és Szentpéterváron volt elérhető. 

„Mindezen társadalmi és gazdasági remények lerombolása ugyanolyan károsan hathatn Putyin népszerűségére, mint a 2000-es évek korábbi növekedési hullámának vége” 

– írja a cikk. 

Komoly az aggodalom a putyini vezetésben, hogy ellenzék alakul, de nem liberális oldalról, amit minden eszközzel elnyomtak, hanem a nacionalista jobboldalról. Moszkva igyekszik ápolni  kapcsolatot a radikálisokkal, azonban nem biztos, hogy kordában tudnák őket tartani egy gazdasági összeomlás esetén. 

„Putyin szorgalmasan tanulmányozza országa történelmét, és nagyon is tisztában lehet a háború utáni szociokulturális vákuum jelentette veszélyekkel”

 – írja Garner. 

Tehát a szerző arra a konklúzióra jut, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának hirtelen befejezése olyan dühhullámot szabadíthat el Oroszország régióiban, amely az afgán és a csecsen háborúk utáni erőszakos kiábrándultságot idézné. Szerinte csak abban az esetben éri meg Putyinnak befejezni a háborút, ha a folytatás nagyobb kockázattal járna számára, mint a befejezés. 

Nyitókép:  Alexei NIKOLSKY / POOL / AFP

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jancsika-45
2025. április 06. 08:33
Náci fideSS ne próbáljatok már történelmet hamisítani, igenis OROSZORSZÁG KEZDTE AZ ÖLDÖKLÉST, hazudtok mint mindig. A zsidóságot hibáztatjátok, miközben a legnagyobb zsidó vezető fenekét nyaljátok, érte, még a hágai bíróságból is kiléptetitek az országot, ki adott erre felhatalmazást.
B_kanya
2025. április 06. 08:29
kokrowatz-0 2025. április 05. 22:09 "ma 9 gyerek halt meg, mert a tetves ruszki barátaitok lebombáztak egy játszóteret." 1, Kurvára elfogynak a rakétáik, ha játszótérre lőhetnek? 2, Amikor 100 tiszt megy ebédelni egy étterembe, akkor az célpont. Még ha civileket használ élő pajzsnak, ahogy még az Amnesty is el kellett ismerje
B_kanya
2025. április 06. 08:26
Kovács Ubultime 2025. április 06. 08:16 "Ki fenyegeti őket?" Legutóbb pedobrendon, de 25 éve gyártják a tanulmányokat, hogyan kellene feldarabolni Oroszországot. Hát most a fuckrajna nevű terület "járt így".
frankie-bunn
2025. április 06. 08:24
Nosza, akkor basszatok ki Putylerrel, legyen béke !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!